epilAz epilepszia az agyműködés ismétlődő, rohamokban jelentkező(paroxismalis) zavara. A központi idegrendszer egy neuroncsoportjának kóros kisüléseinek tulajdoníthatóak a rohamok. Ilyenkor felbomlik az izgalmi- és gátló folyamatok egyensúlya, és izgalmi túlsúly keletkezik. Epilepszia diagnózisa visszatérő rohamok esetén állítható fel. Ez az egyik leggyakoribb idegrendszeri betegség, a népesség 0,5-1%-a szenved ebben a betegségben. Hazánkban kb. 60.000 embernek van epilepsziás megbetegedése. Azonban egészséges emberek is szenvedhetnek el epilepsziás rohamot, mely később nem ismétlődik, hozzávetőlegesen a népesség 4-5%-ánál jelentkezik alkalmi epilepsziás roham. Alkalmi epilepsziás rohamok főként lázas állapotokban, koponyatrauma és túlzott drog vagy alkohol fogyasztása illetve megvonása esetén fordulhatnak elő.

Az epilepszia főbb okai:
• Genetika (epilepsziás szülő esetén 1:25 a kockázat)
• Születés előtti oxigénhiány
• Lázgörcs
• Fertőzések
• Metabolikus rendellenességek(elektrolit egyensúly felbomlása, uraemia, májelégtelenség, hypoglykaemia, hypocalcaemia)
• Meningitis
• Fejsérülés, oxigénhiány
• Szerves és szervetlen mérgek
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Alkohol/drog megvonás
• Agydaganatok



epilepsy001Az epilepsziákat a nemzetközi osztályozás szerint 3 csoportba sorolhatjuk: partialis(fokális)-, generalizált-, és nem osztályozható rohamok.
Parciális rohamok: Az agykéreg epilepsziás gócaiból indulnak ki, ennek megfelelő motoros, érző és összetett jelenségekkel járnak.
A simplex parciális rohamokban elemi motoros, sensoros és autonóm jelenségek zajlanak.
A komplex parciális rohamok tudatvesztéssel járnak és psychés, valamint psychomotoros jelenségekkel (déjá vu érzés, emlékezészavar, gondolkodási és felfogási nehézség) járnak.
Generalizált rohamok: Generalizált rohamokban nevezzük a kétoldali motoros jelenségekkel járó epilepsziás rohamokat.
Az absence rohamok fő tünete a tudatzavar, leggyakrabban 4-10 éves korban keletkeznek. A rohamok figyelmeztető jelek nélkül ismétlődnek, akár napi 10-50 roham is lehetséges.
A myoclonusos rohamok hosszabb periódusokban ismétlődnek, a felső végtagok szimmetrikus ritmusos rángásával zajlanak. Ez a rohamforma sokszor terápiarezisztens, a betegek elbutulnak, intelligenciájuk nem fejlődik ki. Naponta akár több száz alkalommal is bekövetkezhet. A görcsöket nem kíséri tudatzavar.
A clonusos roham szabálytalan aszimmetriás izomrángások tónusos szakasz nélkül. Tudatzavarral nem jár. A frontalis lebeny károsodásának tünete lehet.
A tónusos roham olyan izomaktivitás, amely az érintett testrészt, vagy végtagot bizonyos helyzetben rögzíti. Rendszerint éjszaka fordul elő. Maximum 1 percig tartanak, általában tudatzavar is kialakul.
A tónusos-clonusos roham (másnéven grand mal roham) nem korlátozódik egy-egy testrészre, hanem végigterjed az egész testen. A roham során a beteg elveszíti eszméletét, elesik. Az összes izom megfeszül (ezt nevezzük tónusos görcsnek), az alsó és felső végtagok teljesen nyújtott állapotban rögzülnek. A hirtelen izom-összehúzódás a tüdőkből a levegőt hirtelen kipréseli, ami furcsa kiáltás formájában hallható. Másodpercekkel később az összes izomrángásokba kezd (ez a jelenség a clonusos görcs). A fokozott nyálelválasztás miatt a beteg szája habos, gyakorta elharapja a nyelvét. A beteg olykor vizeletét nem tudja tartani. A rángógörcsök rövid ideig tartanak, majd a test ellazul. További percek elteltével a beteg lassan visszanyeri eszméletét, de tudata még hosszú ideig ködös, homályos lehet, vagy a beteg elalszik. A köztudatban ez a legismertebb epilepszia fajta.